Testületi kisokos I.

– avagy, hogyan hoz döntéseket a képviselő-testület?

 

Választási időszakban rengeteg információt kapunk jelölő szervezetektől, pártoktól, jelöltekről, programjaikról, de viszonylag keveset tudunk a már megválasztott testület munkájáról. Hogyan és milyen szabályok alapján működik helyi demokrácia?

Jelen írásunkban a leggyakrabban feltett kérdésekre igyekszünk (a teljesség igénye nélkül) válaszolni.

 

Alapfogalmak és szabályozás:

  • Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. számú törvény (Ötv) rendelkezik.
  • A megválasztott képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) szerint végzi a munkáját.
  • Törvényi felhatalmazása alapján a polgármester (ill. főpolgármester) jogosult összehívni a képviselő-testületet.
  • Az ülések tervezett időpontjait és azok témáit többnyire éves (esetleg féléves) munkatervben rögzíti a képviselők.
  • A tervezett témákhoz kapcsolódóan, vagy azoktól függetlenül a képviselők benyújthatják egyéni és módosító indítványaikat.
  • A testületi előkészítő a fentiek ismeretében készíti el (a napirendet is tartalmazó) meghívókat.
  • A tervezett időpontoktól eltérő üléseket rendkívüli üléseknek, míg a lakosság aktív részvételével zajló üléseket közmeghallgatásnak hívjuk.
  • Személyes, ill. bizalmas adatokat tartalmazó előterjesztés esetén az ülést vezetőnek zárt ülést kell el rendelni. (Bővebben: Ötv 46.§)
  • Megyei jogú városok (MJV) és a Főváros esetében a képviselő-testületi ülések hivatalos neve a közgyűlés.

 

Az ülések rendje:

  • A testületi üléseket (ill. a közgyűlés üléseit) a polgármester, akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester vezeti.
  • A törvényességért az önkormányzat jegyzője (akadályoztatása esetén aljegyzője) felel.
  • A képviselőtestület tagjai hozzászólásra jelentkezhetnek napirend előtt, napirendhez, ill. ügyrendhez kapcsolódóan.
  • A viták során a hozzászólások napirend szerint, ill. jelentkezési sorrendben történnek.
  • A szavazáshoz előkészített témákban igen, nem és tartózkodás mellett tudnak szavazni a képviselők.

Egy átlagos ülésen akár 20-30 napirendi pontról is tárgyalhatnak képviselők, de nagyobb Önkormányzatoknál ennek többszöröse is előfordulhat. A hatékony testületi munkát, a legtöbb önkormányzatnál MikroVoks testületi rendszer segítségével végzik.

 

Budapest, 2017. március 1. A 2024. évi nyári olimpia és paralimpia pályázat visszavonásáról szóló szavazás eredménye egy kijelzõn a Fõvárosi Közgyûlés rendkívüli ülésén a Városháza dísztermében 2017. március 1-jén. A közgyûlés 22 igen és 6 nem szavazattal döntött a pályázat visszavonásáról. MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Hogyan vezeti az elnök az ülést?

A hozzászólásra jelentkezőket a MikroVoks sorba rendezi és megjeleníti az elnök előtti monitoron. Lehetőség van különböző fontosságú jelentkezések külön sorrendi nyilvántartására is. (Pld. normál, ügyrendi, esetleg frakcióvezetői, vagy bizottsági elnöki) A rendszer napirendi pontonként rögzíti a kérdések és hozzászólások számát. A hozzászólási idők túllépése esetén pedig figyelmeztető hangjelzést is adhat. Az ülésekről indexelt hanganyag (audio-jegyzőkönyv)  hanganyag készül.

 

Szeretnék többet tudni a MikroVoks rendszerről!

 

Hogyan működik az élő közvetítés?

27109236885_9ef51618df_h1[1]

 

– Az élő közvetítés és a felvételkészítés MikroKam közvetítő rendszer segítségével történik

Az ülésteremben 3, vagy 4 robotkamera dolgozik folyamatosan, melyek a rendszer beállítását követően folyamatosan figyelik a képviselők hozzászólásait. Amikor a hozzászóló bekapcsolja a mikrofonját, a felprogramozott kamerák az előre beállított pozíciókba állnak és a felszólaló képviselőre fókuszálnak. A robotkamerák által előállított videó anyag egy központi vezérlő számítógépre kerül. Ennek a központi PC-nek a feladata, a robotkamerákról érkező képi anyagok összekeverése, archiválása, illetve az Internetre történő továbbítása.

A szerződött önkormányzatok felvételeit visszanézheti a www.onkormanyzati.tv oldalunkon.

 

 

Szeretnék többet tudni a MikroKam rendszerről!

Szólj hozzá!